Hírlevelek

 

2011-01-11

Testvéreink irásai

IMA

Áldunk és dicsőítünk Jézus, hogy feltámadtál!
Pironkodik már, s kódorog a halál.
Igaz, úgy látszik: a világ még hulla-ház,
de a csontcsörgés, csak pénz-hajhászó öröm-láz.
Mert eleven-holt, ki élni elfelejtett,
halál-hörgéssel töltötte be a kertet,
amit Te, életnek teremtettél,
hogy bőségben éljünk édenkertednél,
tehetetlen a hitünk, vérünk kékül,
ténfergésünk holt-eleven Lelked nélkül!
Mi is feltámadhatunk? Óh, hogyne támadhatnánk!
Szenvedésed ereje átvonaglik rajtunk, Te leszel hazánk:
Mozgatni, kifeszítni, megindítni a szépet,
mindenben Hozzád hasonulni késztet!
Mert üres ez a jelen élet,
sóvárogja a Te jelenléted!
Nincs gyümölcse az üres magnak,
feltámadásod a nyitott ablak...
hogy beömöljön a fény, s betöltse a házat,
s csókot váltson a szelídség, és az alázat,
s a bankett ünnepi asztalán
Te vagy a főétek, a Bárány ... !
Szereteted tüzében elolvad a vétek ...
„Tanuljatok Tőlem: és vegyétek, és egyétek ... !”

2013 Húsvét
Szeretettel: dr. Szathmáry László atya
„Egyszerű pásztor, jöjj közelebb...”
Ilyenkor Adventben, karácsonyhoz közeledve sok helyen felelevenítik a régi szokást és betlehemet építenek - vagyis különféle kivitelben megörökítik Jézus születésének főbb eseményeit: láthatjuk a betlehemi jászolban fekvő gyermek Jézust, Szűz Máriát, Szent Józsefet, az istállóban fekvő állatokat, a Gyermek látogatására érkezett Napkeleti Bölcseket és a pásztorokat.
Visszaemlékszem életem valamennyi betlehemére: a templomiakra és a kültériekre, a kisebbekre és a nagyobbakra, az egy-két figurásakra és a „népesekre”,. a boltiakra és a magam készítettekre. Mind kedves számomra, mert valamennyi megállított egy pillanatra, valamennyi megadta a rácsodálkozás lehetőségét, valamennyi a Békességet sugározta, amelyre mindannyian vágyunk.

Emlékszem, hogy kicsi gyermekként elsősorban még az állatfigurák kötötték le a figyelmememt, s szüleim mutattak Rá: „Nézd, ott a kis Jézus a jászolban!” S miután valóban rácsodálkoztam a pólyába fektetett Gyermekre, tekintetem sorra vette a többi alakot is.
Különös kíváncsisággal fordultam Szűz Mária és Szent József alakja felé, és megpróbáltam beazonosítani a Napkeleti Bölcseket: melyikük lehet Gáspár, melyikük Menyhért és melyikük Boldizsár.
Ma is szeretek a betlehem előtt elidőzni, s még ma is mintha megelevenednének a figurák.
Jól tudom, hogy ez nem lehet, és azt is tudom, hogy mindez csak eszköz a mélyebb titok, az Isten megtestesülésének egyfajta befogadására.
Figyelmem az utóbbi években egyre inkább a pásztorok felé fordul.
Szent Lukács evangélista így ír róluk: „ Pásztorok tanyáztak a vidéken kint a szabad ég alatt,. és éjnek idején őrizték nyájukat. egyszerre csak ott állt előttük az Úr angyala, és beragyogta őket az Úr dicsősége. Nagyon megijedtek. De az angyal így szólt hozzájuk: „Ne féljetek! Íme nagy örömet adok tudtul nektek, és az lesz majd az egész népnek. Ma megszületett a Megváltó nektek, Krisztus, az Úr, Dávid városában. Ez lesz a jel: találtok egy jászolba fektetett, bepólyált gyermeket.” Hirtelen mennyei seregek sokasága vette körül az angyalt, és dicsőítette Istent ezekkel a szavakkal: „Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön a jóakaratú embereknek!” Mihelyt az angyalok visszatértek a mennybe, a pásztorok így szóltak egymáshoz: „Menjük el Betlehembe, hadd lássuk a valóra vált beszédet, amit az Úr tudtunkra adott!” Gyorsan útra keltek, és megtalálták Máriát, Józsefet és jászolban fekvő gyermeket. Miután látták, az ezen gyermekről nekik mondottak alapján ismerték fel. Aki csak hallotta, csodálkozott a pásztorok beszédén. Mária meg mind emlékezetébe véste szavaikat, és szívében egyeztette. A pásztorok hazatértek, dicsőítették és magasztalták Istent mindenért, amit csak hallottak, és úgy láttak, ahogy tudtul adták nekik.”( Lk 2,8-20)

Mennyi tisztaság, mennyi egyszerűség, mennyi öröm, ujjongás, mennyi őszinteség van a pásztorok történetében! Nem vitatkoztak, nem ellenkeztek, nem támasztottak kifogásokat, nem álltak neki okoskodni, nem kezdtek el alkudozni - döntöttek; gyorsan útrakeltek, hogy lássák a Gyermeket! Micsoda vágy éghetett a szívükben, mennyi izgalom lehetett útközben a lelkükben! Igen, ők valahol talán már a nyolc boldogság „lélekben szegényei”.
A gyermek Jézust látni annyit jelentett, mint befogadni a prófétai ígéretet, hogy „velünk az Isten.” ( Mt 1,23); közelben tudni a Békességet, a Boldogságot, az Igazságot, a Szeretetet - mind csupa nagybetűvel kezdve, mert mind az emberré lett Istent jelenti.

Karácsonyt sokszor mondják a béke és a szeretet ünnepének - ne legyünk restek lélekben magunk is „útrakelni”, s a pásztorok lelkületével szívünkbe fogadni és magunkhoz közel engedni a Béke és Szeretet Istenét!

Munkácsi János
Rk.diakónus
Kedves Diakónusok!

Vagner Mihály diakónus atya, a Váci Egyházmegye szervetésében, 3 napos diakónus továbbképzésen vett részt.
Kérésemre kép- és hanganyagot küldött.
Ajánlom szíves figyelmetekbe az alábbiakat:
Mihály

Beer Miklós püspökatya beszéde

Molnár Ferenc diakónus testvérünk történelmi áttekintése

Képek a diakónus továbbképzésről
Többek között látható Molnár Ferenc diakónus testvérünk; a beszédében említett ereklyével a kezében.

Beer Miklós püspökatya beszéde
Diakónusok 3 napos továbbképzése a Váci Egyházmegyében
Beer Miklós váci püspök
Beer Miklós váci püspök
Kedves Diakónusok!

Vagner Mihály diakónus atya, a Váci Egyházmegye szervezésében, 3 napos diakónus továbbképzésen vett részt.
Kérésemre kép- és hanganyagot küldött.
Ajánlom szíves figyelmetekbe az alábbiakat:
Mihály

Beer Miklós püspökatya beszéde

Molnár Ferenc diakónus testvérünk történelmi áttekintése

Képek a diakónus továbbképzésről
Többek között látható Molnár Ferenc diakónus testvérünk; a beszédében említett ereklyével a kezében.

Beer Miklós püspökatya beszéde
LISIEUXban
Normandia
Gál Péter Atya
Janig Péter Atya
Kaleidoszkóp
Tisztelgés az I. világháboró hősi halottai előtt
Szentmise Kovács László (Csatti) mk. eds. halálnak 5. évfordulójára
Morvai Krisztina
Szervusz Attila

találkozásunk elgondolkoztatott, és arra jutottam, hogy 34. születésnapomat máshogyan ünnepelném, mint az eddigieket. Arra hívtam fel Barátaim, majd ezt követően valamennyi ismerősömet, hogy csatlakozzon egy kezdeményezéshez, szabadon, szíve- és lelke döntése szerint.

Íme a felhívásom:

".....
Sziasztok!

A hétvégén találkoztam egy Atyával Veszprémben. Amellett, hogy mosolyt csalt az arcomra Zsebe Attila Atanáz Diakónus azzal, ahogy járja az útját és (nem azt írom teszi a dolgát) hajtja végre küldetését, el is gondolkoztatott.
Nem kért semmit, váltottunk pár mondatot, majd megáldott, aztán útra kelt.
Nem hagy nyugodni a gondolat, hogy dolgom van Vele.
...

Rengeteg ember szorul segítségre a Világban. A lista sajnos sosem érne véget.
Tudom, hogy gyarló vagyok, de azt is, hogy Ti pedig Jó Emberek.

Gyűjtést szeretnék szervezni. Nem kérek pénzt senkitől sem, azt sem küldjétek tovább ezt az üzenetet, vagy hívjatok meg másokat az " eseményre".
Nem tudom hová vezetnek ezek a sorok, de érzem, hogy talán jót teszünk, így elküldöm minden ismerősömnek.
Mindenkinek van otthon porosodva a sarokban egy-két dolga, amiről nem is gondolná, hogy mekkora örömet szerezne a nála szerencsétlenebb sorsúaknak,a gardróbban néhány régóta csak odébb rakott holmija, vagy csak két doboz májkréme a hűtőben.

Augusztus 22-én lesz a születésnapom. Ennyi idő elég a szervezésre.
Aki úgy érzi, hogy csatlakozik a kezdeményezésemhez kérem keressen meg itt a közösségi oldalon, vagy a drsipostoth@gmail.com e-mail címen.
A Barátaimtól pedig azt kérem a születésnapomra, segítsenek abban, hogy egy hónap múlva elvigyük az Atyának mindazt ami összegyűlik.
......"

Több,mint 50-en vagyunk már!!!!

Lett babaholmink, sok ruhánk, tartós élelmünk, társasjátékunk, nyomtatóink, DVD lejátszónk és még porszívónk is.
Sokan szólnak általam nem ismert barátaiknak, szomszédjaiknak és munkatársaiknak is.

Gondolatom: ételt az elesetteknek, ruhát a szegényeknek, tecnikai vagy sport holmikat a tehetségeseknek! Ebben kérem a segítségedet, mert hiszem, hogy ismered, vagy legalábbis fel tudod kutatni azokat, kik rászolgáltak és vagy rászorulnak a segítségre.

Folyamatosan tájékoztatnálak, hogy mik gyűltek össze.
Szeretném a résztvevőket folyamatosan tájékoztatni a történésekről és augusztus 23-án és 24-én pedig levinni és szétosztani az összegyűlt ajándékokat.

Ebbe kezdtem hát Atyám.

telefonszámom: 30 /757-6701
dr. Sipos-Tóth István

Lisieux-i Szent Teréz erekjéje Magyarországon