A szentségek


A katolikus egyház életének meghatározó része a hét szentség. A szentségeket az Úr Jézus alapította és hagyta egyházára. Mik is a szentségek?
A szentségek Isten különleges láthatatlan ajándékainak látható, hallható, vagy akár kézzel érinthető jelei, formái. A keresztségben például azt a láthatatlan ajándékot kapjuk, hogy Isten családjához, népéhez, az Egyházhoz tartozunk, eltörli Isten minden bűnünket és egy új élet kezdődik meg bennünk. Ezek láthatatlan ajándékok, kegyelmek. A keresztség szentsége azonban látható, hallható, tapintható elemekből áll és valósítja meg a láthatatlan kegyelmeket. Meghatározott szavak, keresztvíz és a leöntés cselekménye kapcsolódik hozzá.
Hét szentség van, s mindegyik más és más kegyelmeket közvetít az embernek.

1.  Keresztség

         A keresztség minden más szentség kapuja. E nélkül a többi szentséget sem lehet felvenni, azokban részesülni. A keresztség "kereszténnyé" tesz, a katolikus keresztség "katolikus  keresztény" emberré, Isten gyermekévé, a katolikus egyház tagjává, egy új család részévé, sok-sok keresztény, katolikus hívő testvérévé. A minden ember lelkében fogantatásától lévő áteredő bűnt és, ha felnőtt emberről van szó, minden személyes bűnt eltöröl a lelkünkből, "tiszta lappal" indulunk neki ennek az új életnek. A keresztség kezdeti ajándék, melyet ki kell bontani, bontakoztatni a mindennapi életünkben. A keresztség csak a Krisztus tanítását követő élettel hatékony az emberben. Sok megkeresztelt ember nem úgy él, mintha Krisztus követője lenne. Sok ember pedig nincs megkeresztelve, de élete közelebb áll a keresztény életúthoz.

Mit tegyek, ha szeretnék megkeresztelkedni?
       Az egyházban 7 éves kortól kérni kell a keresztséget. Személyes döntés kell, hogy megelőzze. A keresztséget felnőtt esetében a keresztséget kérő ember hitére teszi az egyház. A hitet azonban meg kell ismerni és életre kell váltani. Az ősegyházban is már a keresztséget kérők évekig "katekumenek", hittanulók voltak. Fokozatosan tanulták a hit igazságait, az imádságokat és a keresztény életet. Ezt a gyakorlatot követi ma is az egyház. Aki tehát szeretne felnőttként megkeresztelkedni, annak el kell kezdenie egy utat járnia, ezt a felkészülési időt hívjuk "katekumenátusnak". Ez a helyi viszonyokat figyelembe véve egy évi katekumen hittant jelent. Jelentkezni a plébános atyánál kell. Katekumen csoportok általában minden ősszel indulnak a plébánián. Általános iskolás korosztálynak is kell jelentkeznie a plébánián, de az iskolai hittanba való bekapcsolódás két éve megfelel a katekumenátusnak.

 

Mit tegyek, ha szeretném 7 év alatti gyermekemet megkereszteltetni?
Legalább egy hónappal a vasárnapi keresztelő előtt legalább az egyik szülőnek jelentkezni kell a plébánián. Keresztszülői tisztség feltételei, hogy: 
- maga a keresztelkedő, szülei, vagy más illetékes jelölje ki, szándékozzék e tisztséget viselni,
- 16. életévét betöltött személy legyen,
- katolikus, szentáldozáshoz járuló és megbérmált személy legyen,
- méltó keresztény életet éljen,
- ne álljon egyházi büntetés alatt,
- ne legyen a keresztelendő apja, vagy anyja, 
- mind a szülők, mind a keresztszülők részesüljenek rövid oktatásban a hitről, illetve magáról a szentségről.
(Egyházmegyei Törvénykönyv,  55 §)

Forrás: http://pivek.hu

 
 

Keresztség

Kiszolgáltatója

Rendes kiszolgáltatója a püspök, pap vagy diakónus. Rendkívüli kiszolgáltatója lehet bárki: az is, aki maga nincs megkeresztelve és/vagy nem hisz Istenben.

Felvevője

Bárki, aki még nincs megkeresztelve.

Anyaga

Távolabbi anyaga a víz. Közelebbi anyaga a vízben való megmerítkezés vagy vízzel való leöntés.

Formája

A kiszolgáltató szavai: „N., én megkeresztellek téged az Atya, és a Fiú és a Szentlélek nevében.”

Egyéb

A katolikus tanítás szerint a keresztség megtisztít az áteredő bűntől és eltörli a személyes bűnöket. Általa leszünk Isten gyermekei és az egyház tagjai.

A keresztség eltörölhetetlen karaktert (pecsétet) adó szentség, ezért ismételt kiszolgáltatása nem lehetséges. Az ősegyház első komolyabb vitáinak egyike volt, hogy az eretnekek által kiszolgáltatott keresztség érvényes-e, vagy az eretnekségből megtérőt újra kell-e keresztelni. A viták lezárultával általánosan megszilárdult az a vélemény, amely szerint az eretnekkeresztség is érvényes: nem kell, de nem is lehet újrakeresztelni az egyházzal közösségben nem lévő csoportok által egyszer már megkeresztelt személyeket.

Elnevezése a magyar nyelvben a szentség kiszolgáltatásához kapcsolódó egyik kiegészítő szertartásból származik: a homlok kereszt alakban történő megkenéséből.

A gyermekkeresztség problémája azt a kérdéskört írja le, hogy a keresztség kiszolgáltatását meg kell-e előznie a megtérésnek, vagy megkeresztelhető-e a kisgyermek is, aki majd az élete során fogja (vagy épp nem fogja) meghozni a Jézus melletti tudatos döntést. Ez a probléma a reformáció idején merült fel élesen. Válaszként mind a katolicizmus, mind a protestantizmus lutheri és kálvini irányzata azt mondja, hogy a gyermekek megkeresztelésének nincs akadálya. Napjainkban a kérdés inkább úgy merül föl, hogy vajon hasznos-e elzárni a gyermek elől a keresztség tudatos felvételének élményét.

Ökumenikus vonatkozás

A keresztséget a protestantizmus is szentségnek tekinti, de tagadja objektív bűntörlő hatását.

Forrás: http://hu.wikipedia.org

Isten legifjabb fogadott fia
Isten legifjabb fogadott fia
Keresztelő


Kedves Attila!
Szeretnénk megköszönni ezekkel a képekkel a keresztelőre való felkészítést!
Gyarmathy-Solymosi család
Dicsértessék.

Lisieux-i Szent Teréz erekjéje Magyarországon