A szentségek


A katolikus egyház életének meghatározó része a hét szentség. A szentségeket az Úr Jézus alapította és hagyta egyházára. Mik is a szentségek?
A szentségek Isten különleges láthatatlan ajándékainak látható, hallható, vagy akár kézzel érinthető jelei, formái. A keresztségben például azt a láthatatlan ajándékot kapjuk, hogy Isten családjához, népéhez, az Egyházhoz tartozunk, eltörli Isten minden bűnünket és egy új élet kezdődik meg bennünk. Ezek láthatatlan ajándékok, kegyelmek. A keresztség szentsége azonban látható, hallható, tapintható elemekből áll és valósítja meg a láthatatlan kegyelmeket. Meghatározott szavak, keresztvíz és a leöntés cselekménye kapcsolódik hozzá.
Hét szentség van, s mindegyik más és más kegyelmeket közvetít az embernek:

5. Betegek kenete

         A betegek kenete az a szentség " mellyel az egyház a veszélyes betegségben szenvedő hívőket a szenvedő és megdicsőült Úrnak ajánlja, hogy megenyhítse és megmentse őket." (LG 11) Méltatlanul nevezik utolsó kenetnek, mintha ezután már csak a halál következne. A tapasztalat azt mutatja, hogy egyes esetekben, Isten kegyelméből testi gyógyulást is hoz.
Ki veheti föl a betegek kenetét?
- Katolikus, értelme használatára már eljutott, aki nyilvánvaló súlyos bűnben nem átalkodik meg.
- A betegek kenete "nemcsak a halálveszélyben lévők szentsége. Ezért fölvételére már az az időszak is biztosan alkalmas, amikor a hívő élete betegség vagy öregség miatt kezd veszélybe kerülni."
- Ha egy beteg, aki fölvette a szentséget, visszanyeri egészségét, újra fölveheti a szentséget, ha ismét súlyosan megbetegszik. Ugyanazon betegségben is meg lehet ismételni, ha rosszabbodik az állapot. Ajánlott fölvenni a betegek kenetét komoly sebészi beavatkozás előtt. Ugyanez a helyzet az időseknél, akiknek az állapota egyre törékenyebbé válik.
- Eszméletüket vesztett betegeknél is ki lehet szolgáltatni a szentséget, ha a beteg előtte kérte, vagy vélelmezhető, hogy kérné. Elhalálozás beállta után két órával még feladható a betegek kenete. 

Forrás: http://pivek.hu

 
 

Betegek kenete

Kiszolgáltatója

A püspök vagy a pap.

Felvevője

Beteg vagy idős vagy életveszélyben lévő ember.

Anyaga

Távolabbi anyaga a püspök által megszentelt olaj, rendkívüli esetben bármely más – a szentség kiszolgáltatását megelőzően megáldott – növényi olaj. Közelebbi anyaga a beteg homlokának és kezének olajjal való megkenése.

Formája

A kiszolgáltató szavai: „E szent kenet által és nagy irgalmassága szerint segítsen meg téged az Úr a Szentlélek kegyelmével; szabadítson meg bűneidtől, üdvözítsen téged, és erősítsen meg jóságosan!”

Érdekességek

A II. Vatikáni Zsinatot megelőzően e szentség hivatalos elnevezése az utolsó kenet volt. A mai lelkipásztori gyakorlatban tudatosan igyekeznek kerülni ezt a kifejezést. A kenet ugyanis nem a haldoklók, hanem a betegek számára rendeltetett. Gyógyulás után, újabb betegség esetén, vagy éppen komolyabb műtétre készülve a szentség ismételten fölvehető.

A Tridenti Zsinat a szent kenet hatásainak taglalásakor kifejezetten, hittételként tanítja, hogy e szentség fölvétele adott esetben a beteg testi gyógyulását is eredményezheti.

Ökumenikus vonatkozás

A betegekért, adott esetben a beteggel közösen mondott ima minden felekezetben jelen van, de nem szentségként. A karizmatikus közösségek életében elemi gyakorlat a gyógyító szolgálat, amelynek során a lelkész, a pásztor, vagy csupán néhány testvér – többnyire kézrátétellel – imádkozik a beteg fölött, s ez hitük és beszámolóik szerint gyakran eredményez testi gyógyulást. E gyakorlat egyébként a katolikus karizmatikus megújulásban is ismert.

 

Forrás: http://hu.wikipedia.org

Lisieux-i Szent Teréz erekjéje Magyarországon