A szentségek


A katolikus egyház életének meghatározó része a hét szentség. A szentségeket az Úr Jézus alapította és hagyta egyházára. Mik is a szentségek?
A szentségek Isten különleges láthatatlan ajándékainak látható, hallható, vagy akár kézzel érinthető jelei, formái. A keresztségben például azt a láthatatlan ajándékot kapjuk, hogy Isten családjához, népéhez, az Egyházhoz tartozunk, eltörli Isten minden bűnünket és egy új élet kezdődik meg bennünk. Ezek láthatatlan ajándékok, kegyelmek. A keresztség szentsége azonban látható, hallható, tapintható elemekből áll és valósítja meg a láthatatlan kegyelmeket. Meghatározott szavak, keresztvíz és a leöntés cselekménye kapcsolódik hozzá.
Hét szentség van, s mindegyik más és más kegyelmeket közvetít az embernek:

7. Házasság

         A házasság szentsége egy férfi és egy nő felbonthatatlan, Isten előtt kötött életszövetsége. A szentségi házasság több, mint a polgári. Isten áldását hordozza magán, és örök távlatokba nyílik. A mai világban különösen szükséges a felkészítés, jegyes oktatás, hiszen a minket körülvevő társadalom egész más módon gondolkodik a párkapcsolatról, gyermeknevelésről, az élet értelméről.
Mit kell tennie azoknak, akik szeretnének szentségi házasságot kötni?
Legalább három hónappal az esküvő előtt személyesen jelentkezzenek a plébánián. Ajánlott azonban legalább fél évvel előtte bejelentkezni.
A katolikus házasságkötés feltételei:
- Legalább az egyik fél legyen katolikus, ezt bizonyítania kell (ha mindkét fél az, akkor mindkettőjüknek) egy, a keresztelésének plébániájáról a házasságkötés előtt legfeljebb három hónappal kiállított keresztlevéllel,
- mindkét fél legyen szabad állapotú, vagyis ne legyen érvényes egyházi (akár protestáns) házassága,
- ha csak az egyik fél katolikus, másika valamelyik protestáns felekezet tagja, vagy más vallású, a katolikus félnek egy formanyomtatványt kell aláírnia arról, hogy hű marad hitéhez és gyermekeit katolikus módon fogja nevelni,
- mindkét fél szabad elhatározással és jól megfontoltan, a párja elől semmi lényeges, a jövendő közös életükre vonatkozó információt nem eltitkolva (pl. nem akar gyereket, nem tartja felbonthatatlannak a házasságot...) vállalja a házasságkötést,
- a katolikus fél/felek, ha még nincsenek megbérmálva és időben jelentkeznek a házasságra (legalább egy évvel az esküvő előtt), akkor az egyházjog előírása szerint fel kell készülniük a bérmálás szentségére,
- tanú bárki lehet.       

Forrás: http://pivek.hu

 
 

Házasság

Kiszolgáltatója

A közhiedelemmel ellentétben a házasságot nem a pap szolgáltatja ki a házasulandóknak, hanem a jegyesek szolgáltatják ki egymásnak. A pap vagy diakónus jelenléte kötelező előírás, de nem dogmatikai szükségszerűség, hanem egyházjogi rendelkezés.

Felvevője

Az a szabad állapotú, felnőtt férfi és nő, akiket ettől az egyházjog valamilyen oknál fogva nem tilt el.

Anyaga
és formája

A házasság esetében csak analóg értelemben beszélhetünk erről. Ha valamiért mégis szükséges erőltetni a hülemorfizmus kategóriáit, akkor szokásosan úgy fogalmaznak a teológusok: a jegyesek házassági szándéka tekinthető anyagnak, a házassági szándék kinyilvánítása pedig formának. A szándék kinyilvánításának szavai: „N., Isten színe előtt feleségül veszlek. – N., Isten színe előtt feleségül megyek hozzád.”

Érdekességek

A hivatalos katolikus tanítás a házasság lényegi tulajdonságának tekinti az egységet és a felbonthatatlanságot. Az első azt jelenti, hogy a házasság egy férfi és egy nő köteléke, utóbbi pedig azt, hogy az érvényesen megkötött és elhált házasságot objektív lehetetlenség megszüntetni mindaddig, amíg mindkét fél életben van.

A házasságok annullálása, "nem létezővé" nyilvánításának eljárása során vizsgálják, hogy maga a házasság vajon létre jött-e. Ennek eredményeként lehetséges, hogy kimondják egy házassági kötelékről, hogy az soha nem is jött létre.

A házasság, szemben azzal, ahogy felbonthatatlanságából elsőre gondolni lehetne, nem jegyadó szentség. Ezért lehetséges az, hogy a házastárs halála után az életben maradt fél ismételten szentségi házasságot kössön.

Ökumenikus vonatkozás

A házasságkötés szertartása a protestáns liturgiákban is létezik, beleértve az Isten előtt kimondott „igen”-t és az egyház által adott áldást is, de a köteléket nem tekintik sem szentségnek, sem felbonthatatlannak.

Forrás: http://hu.wikipedia.org

Lisieux-i Szent Teréz erekjéje Magyarországon